Az arcfelismerési technológia felhasználásának drámai bővítése Magyarországon
2025 márciusában az LGBTQAI+ tüntetések kriminalizálására és a biometrikus megfigyelés fokozására irányuló három módosítás 24 órán belül és nyilvános vita nélkül rohant át a magyar parlamenten. Ezek a módosítások, amelyek április 15 -én léptek hatályba, drasztikusan kibővítik az arcfelismerési technológia (FRT) használatát Magyarországon, ideértve a kisebb jogsértések és a békés közgyűlések, például a budapesti büszkeség összefüggésében.
Az Európai Polgári Jogi Szövetség, az Edri, a nonprofit törvény Európai Központja és a Magyar Polgári Jogi Szövetség ezt hiszi. Az FRT kibővített alkalmazása a tiltott büszkeség eseményeken részt vevő egyének nyomon követésére és azonosítására, és még kisebb jogsértések elkövetése megsérti az EU AI törvényét és az EU alapvető jogainak chartáját.
Mi változott Magyarországon?
A márciusban elfogadott módosítások lehetővé teszik a magyar rendõrség számára az arcfelismerési technológiát minden típusú jogsértési eljárásban, nem csak a komolyakban. Az új jogszabályok előtt az arcfelismerés használata csak akkor volt megengedett azokban az esetekben, amikor a jogsértéseket őrizetbe vették, vagyis a súlyos bűncselekmények miatt (ami az emberi jogi szempontból továbbra is nagyon problematikus).
Most azonban az FRT használatát kibővítették, hogy minden jogsértést tartalmazzon – például A rendõrség most az FRT -t használhatja a tiltott büszkeség márciusban részt vevő emberek azonosítására, vagy akár kisebb jogsértések miatt, mint például a jaywalking– A megfigyelés kibővített használata videofelvételeken alapul, amelyeket gyakran nyilvános tüntetéseken rögzítenek.
Mi a valós idejű biometrikus azonosítás, és miért szabályozzák?
Az EU mesterséges intelligencia-törvénye (AI törvény), amelyet 2024-ben elfogadtak, korlátozza a valós idejű távoli biometrikus azonosítás (RBI) használatát a bűnüldözés által. Az RBI magában foglalja az emberek azonosítását, amikor biometrikus adatokkal (mint például az arc -szkennelések) a nyilvános tereken mozognak, gyakran tudásuk vagy hozzájárulásuk nélkül.
Azért szabályozott, mert az mélyen zavaró. Ez az embereket érezheti Mintha állandó megfigyelés alatt állnak, és elriasztják őket a jogaik gyakorlásátólpéldául tüntetéseken vagy más nyilvános tüntetéseken való részvétel.
Az AI-törvény 5. cikkének (1) bekezdésének h) pontja szerint az ilyen valós idejű biometrikus megfigyelés tilos, kivéve néhány szűken meghatározott esetet, például a súlyos bűncselekmények áldozatainak megtalálását vagy a küszöbön álló fenyegetések megelőzését. Még ezekben az esetekben is be kell tartani a szigorú engedélyt és felhasználást.
Hogyan sérti a magyar törvény az AI -törvényt?
Noha a magyar rendszer csendes képeket (például a CCTV-t) használ, lehetővé teszi az automatikus összehasonlításokat egy kormányzati adatbázissal, hogy azonosítsa az egyéneket a jogsértési eljárások részeként-valós vagy majdnem valós időben. A magyar rendõrségnek most közvetlen kapcsolata van a rendszerrel, amely – elemzésünk alapján – a tiltakozások során gyors azonosítást tesz lehetővé.
Az AI törvény szerint Még az enyhe késéssel működő rendszerek is valós idejűnek számítanak, ha az azonosítás elég gyorsan történik, hogy továbbra is befolyásolja az emberek viselkedését a nyilvános rendezvények során– A magyar rendszer, különösen a tiltakozó kontextusban, egyértelműen megfelel ennek a leírásnak. A Magyarországon most alkalmazott automatizált arc -összehasonlító rendszert egyértelműen úgy tervezték, hogy az újonnan generált vagy nemrégiben generált anyag felhasználására képes, és automatikusan azonosíthatja az anyagokat az anyagban lévő embereknek a Közvetlen kriminalisztikai Intézet által működtetett rendszerrel való közvetlen kapcsolat révén.
Ezért a szóban forgó RBI rendszer megfelel az AI-törvényben egy „valós idejű” rendszerre vonatkozó kritériumoknak, és különbözik egy „post” rendszertől, ahol a bemeneti anyagot a felhasználástól függetlenül állítják elő. Ez döntő fontosságú, mert A „valós idejű” biometrikus megfigyelést már az AI-törvény tiltjamíg a retrospektív arcfelismerést pusztán „magas kockázatúnak” kell besorolni, az ilyen felhasználást szabályozó szabályokkal, amelyek 2026-ban lépnek hatályba.
Hogyan sérti ez a jogok és szabadságok?
Az FRT felhasználása a magyarországi kockázatokban elriasztja az embereket az alapvető jogaik, különösen a gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlásától. Amikor az emberek tudják, hogy beolvashatják, azonosíthatják és büntetik őket egy békés tiltakozáson való részvételért, sokan úgy döntenek, hogy nem vesznek részt.
Ez a „hűtési hatás” olyasmi, amit az AI -törvény és az EU chartája célja megelőzni. Az alacsony szintű jogsértések valós idejű biometrikus megfigyelésének bevezetésével Magyarország megsérti mind az EU-törvény szellemét, mind betűjét.
Mit kell tenni most?
A magyar új jogszabályok lehetővé teszik a békés tiltakozásban részt vevő emberek megfigyelését vagy kisebb jogsértéseket, amelyek egyértelműen ellentmondnak az AI -törvénynek. Az AI használatának ezen formájának lehetővé tétele aláássa a szólásszabadságot, a nyilvános részvételt és végül az emberek demokráciába vetett bizalmát.
Az EU -nak sürgősen meg kell vizsgálnia ezt a jogszabályt. Az Európai Bizottság új AI -irodájának, amelynek felelõssége az embereknek az AI kockázatainak védelme, biztosítani kell annak biztosításait, hogy nem hagyják figyelmen kívül. Ez nem csak egy háztartási kérdés. Az unióban – és a világ minden tájáról – a fővárosokban folytatott politikusok figyelni fogják, hogyan reagál az EU.
Ez egy teszt eset annak érdekében, hogy az EU mennyire komolyan fogja végrehajtani saját AI -szabályait – és védi az emberek jogait.
Hozzájárulása: Magyar Polgári Jogi Szövetség, Európa Polgári Jogi Szövetség, Európai Digitális Jogok, Nonprofit Jogi Európai Központ