A magyar olaj- és gázipari társaság, a Mol és a török peer TPAO partnere a szénhidrogén -feltárással és a termelésben Magyarország nyugati részén, Peter Szijjarto külügyminiszter és kereskedelmi miniszter mondta, hogy a Törökország energiaügyi és természeti erőforrások miniszterével folytatott találkozó után Alparslan Bayraktar.
Szijjarto azt mondta, hogy a minisztériuma által kiadott nyilatkozatában elmondta, hogy a partnerek közös vállalkozást hoztak létre erre a célra, és két koncessziós szerződést írtak alá Magyarország déli részén (Tamasi és Buzsak). A TPAO ott fektet be a HUF6BN (15 millió euró) körül. A Mol és a TPAO már egy évtizede együtt dolgoztak, Gázmezőt működtetve Oroszországban, és hosszú távú együttműködést alakítottak ki Azerbajdzsánban.
Szijjarto elismerte Törökország szerepét a Magyarország biztonságos energiaellátásának biztosításában, és azt mondta, hogy a Gázmennyiség a Turkstream csővezetéken átjutott a 2025 -ben 2,5bcm -hez, ami az ország gázigényének nagyjából 30% -a. Hozzátette, hogy a csővezeték a Magyar Gázellátását biztos alapokra helyezte, lehetővé téve a háztartások szabályozott közüzemi árrendszerének folytatását.
Alparslan Bayraktar, a török energiaügyi miniszter a megállapodást “mérföldkőnek” nevezte a két ország közötti hosszú távú energiapartnerségben.
Az együttműködés várhatóan meghaladja a Magyarországot a harmadik országokig, a potenciális projektekkel Afrikában, Ázsiában és a Közel -Keleten. “Mind a pulyka, mind a magyarország hasonló kihívásokkal szembesül, mint az importfüggő országok”-mondta Bayraktar, és rámutatott a közelmúltbeli európai áramkimaradásokra, mint emlékeztető az energiabiztonság sürgősségére.
Törökország első, a nem szomszédos országba történő exportja 2023-ban aláírt megállapodáson alapult, amelyet 2024 februárjában véglegesen véglegesen véglegesen véglegesen a török állami olaj- és gázipari társaság, a Botas és a magyar közüzemi óriás, az MVM között.
Egy külön nyilatkozatban Mol kijelentette, hogy az oldalak 2024 októberében aláírták a memorandumot a Kaszpi -tengeri régió, Törökország, Észak -Afrika, a Közel -Kelet, valamint a Közép- és Kelet -Európa Kaszpi -tengeri régiójának felfelé irányuló tevékenységeiről. A koncessziós szerződéseket Mol elnök-Konkori Zsolt Hernadi és társa, a TPAO, Ahmet Turkoglu írta alá.
A MOL továbbra is a domináns erő az ország szénhidrogén -ágazatában, a hazai nyersolaj -termelés 47% -át és a földgázkibocsátás közel 90% -át teszi ki 2024 -ben. Körülbelül 1300 termelési kút működtetése Magyarországon, a társaság a múlt évben közel 600 000 tonna nyersolajat és 1,5 milliárd köbméter gázt szállított.
Magyarország továbbra is a MOL legfontosabb upstream bázisának, amely a csoport teljes termelésének körülbelül 39% -át képviseli. A közelmúltbeli feltárási sikerek ötéves csúcsra ösztönözték a helyi termelést. A Mol az utóbbi években 24 sikeres sekély gázkút fúrt, és kibővítette lábnyomát Kelet-Magyarországon, egy 1000 négyzetméteres területet fedő felvásárlásokkal, 29 kút előállításával és további kutatási potenciálral.
Nemzetközi szinten a csoport kilenc országban fenntartja a feltárási és termelési eszközöket, és nyolcban aktív. Az átlagos napi termelés 2024 -ben elérte a 93 800 hordó olaj -egyenértéket (BOE). A nemzetközi lábnyom elmélyítésének részeként Mol együttműködési megállapodásokat írt alá a Kazahsztáni Nemzeti Olajvállalatokkal (Kazmunaygas), Azerbajdzsánnal (Socar) és Törökországgal (TPAO).
A kapcsolódó hírekben a Törökország Calik Holding nemrégiben aláírta a szerződést az MVM állami tulajdonban lévő energiaszoppolával egy 1000 MW-os kombinált ciklusú gáztüzelésű erőmű (CCGT) felépítéséről az északkeleti Magyarországon, a HUF500bn-es befektetési partneri partneri partnerrel a konzorciumban. Az üzem évente 7500 GWh energiát generál, amikor három-három és fél év alatt befejeződik. CSABA Lantos energiaügyi miniszter üdvözölte a projektet, mint egy lépés a magyar energiafüggőség csökkentése felé, miközben rugalmas tartalékkapacitást nyújtott
Viktor Orban miniszterelnök két évvel ezelőtt bejelentette, hogy Magyarország három CCGT-t épít, amelynek összesen 1650 MW-os képessége van az új ipari helyek növekvő energiaigényének kielégítésére és megbízható tartalék energiaforrások biztosítására.
Két CCGT erőművet, amely akár 500 MW -os kapacitással is épül, az MVM Tisza erőműben, Tiszaujvarosban, Magyarország északkeleti részén, Tiszaujvarosban.
A harmadik erőművet egy konzorcium fogja építeni, amelyet a KPRIA Status vezet, a Lorinc Meszaros tulajdonában lévő társaság 14,7 millió euróért. A többi tag között szerepel a magyar tulajdonban lévő WHB és az egyiptomi székhelyű Elsewedy Electric for Power System. Az új létesítmény a Matrai Eromu, a magyar legnagyobb lignitüzemű erőmű és a második legnagyobb villamosenergia-generátor mellett helyezkedik el, amelyet 2028-ig leszerelnek.