Francis Ford Coppola „Megalopolis” egyik leg ambiciózus jelenetében a zenei partitúra olyan nagyszerűséggel él, amelyet csak egy nagy zenekar nyújthat. Amit kevés néző tud, az az, hogy ezt a hangzást nem Los Angelesben vagy Londonban vették fel, hanem Budapesten.
Ahogy a hollywoodi a termelési költségekkel, a munkaügyi vitákkal és a versenyképes globális piacra szorul, a stúdiók egyre inkább áthelyezik a külföldi projektjeiket. A Filmla szerint Los Angelesben, miután a filmgyártás szívét a helyszíni filmkészítés 22,4% -kal csökkent 2025 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest. Ez a legalacsonyabb, mint három évtized alatt. Egy ok? Írja be Magyarországot, mint az egyik kulcsfontosságú szereplő (olcsóbb) termelési helyszíneket.
Az Indiewire -vel beszélve Tamás Pásztor, az Astra Filmland Studio Space igazgatója emlékeztette, hogy „a magyarok alapították a két fő hollywoodi stúdió, a Paramount Pictures és a Fox alapját”.
E örökség ellenére Magyarország a 20. század nagy részét az iparágban vezető szerepet töltötte be. Az elmúlt 20 évben azonban az ország csak egy újabb filmkészítési helyről fejlődött ki az európai filmkészítési helyről filmművészeti csomópontvá – az infrastruktúrával, az adókedvezményes rendszerrel és a munkaerővel, hogy támogassa azt, mint a „Duna hollywood”.
Még akkor is, amikor a magyar kormány nemzetközi kritikával szembesül az LGBTQ+ nyilvános rendezvények, köztük a Pride Parades -t betiltó legutóbbi alkotmányos módosítása miatt, a Hollywood Productions továbbra is az országba kerül. Ahogy a történelem mondja nekünk – emlékszel Grúziára? -A gazdasági ösztönzők és a bevált infrastruktúra csábítása gyakran meghaladja a költséghatékony helyszíneket kereső stúdiók politikai aggodalmait.
A magyar film boomjának eredete
Két évtizeddel ezelőtt a magyar filmipar még gyerekcipőben volt, és hiányzott a források a nagy nemzetközi produkciók vonzására. Ekkor Csutak Tamás, az ágazat növekedésének egyik elméje és az Abacus-konzultáció mozgókép-tanácsadó csoportjának igazgatója kidolgozott egy stratégiát, amely megváltoztatja a tájat.
“Akkoriban az a gondolatom, hogy nincs értelme több pénzt adni a művészeknek vagy az igazgatóknak anélkül, hogy az iparág mögöttük fejlesztené. Két oszlopot javasoltam: állami támogatások a nemzeti filmek számára és egy engedményrendszer, hogy versenyezzenek az olyan országokkal, mint a Cseh vagy a Románia. Ezenkívül ösztönöztük az infrastruktúra beruházását. Így született a mi formák.
Andy Vajna, a hollywoodi producer-fordított film biztosának érkezésével azonban fordulópont érkezett, aki vezette a magyar filmfinanszírozási rendszer felújítását. A Vajna központosított filmfinanszírozás a magyar nemzeti filmalap keretében, biztosítva, hogy az erőforrásokat hatékonyan és stratégiailag elosztják. Reformjai nemcsak ésszerűsítették a finanszírozási folyamatot, hanem a globális színpadon is komoly versenytársként helyezték el Magyarországot.
“Ma a 22 millió dolláros üzleti volumenről ma 305 millió dollárra mentünk. A visszatérítés 20% -ról 30% -ra nőtt, és olyan stúdiókat vonzott, mint a Universal. Az első nagy produkció a” Hellboy “volt 2004 -ben… Ez bizonyíték volt arra, hogy a modell működött” – tette hozzá Tamás.
A valódi hatás az iparra
A magyar filmipar növekedése tükröződik számában és infrastruktúrájában. Az Astra Filmland egyértelmű példa.
“Eredetileg ez az Astra, ahol most vagyunk, 2007 -ben kezdte meg ezt az épületet, amelynek három hanghatása volt. És most 12 hangzással rendelkezik. Kettő építés alatt áll, de hamarosan megnyílik” – mondta Pásztor.
Az ország attól kezdett, hogy csak egy stúdióval képesek kezelni a fő produkciókat, és több felső szintű létesítményt büszkélkedhetnek, mint például a Korda Studios, amelyet 2007-ben alapítottak, és a nemrégiben kibővített NFI stúdiókat a Fót-ban. A 2020 -ban mérföldkőnek számító állami beruházásként elindított NFI Studios fejlesztése 22% -kal növelte a Magyarország stúdiókapacitását, új lehetőségeket nyitva az ipar számára.
A budapesti filmbiztos, Csaba Káel kiemeli ennek a terjeszkedésnek a jelentőségét: „A járvány alatt megértettük, hogy a Magyarország mint globális film rendeltetési helyének fenntartásának kulcsa az infrastruktúránkba történő befektetés folytatása. Ezért kibővítettük a Nemzeti Filmintézet stúdióit a FÓT-ban, még négy új hangzás hozzáadását.”
De az épületeken túl az igazi eredmény a műszaki személyzet professzionalizálása.
“Korábban a külföldi csapatokat hozták be; ma a produkciók 80% -a használja a helyi technikusokat. Egy évtizeddel ezelőtt meg tudtunk kezelni egy nagy projektet; most ötöt tudunk kezelni egyidejűleg” – mondta Csutak Tamás.
Magyarország más európai országokkal szembeni előnyei túlmutatnak az infrastruktúrán. CSUTAK szerint a munkaerő -rugalmasság egy újabb erős pont: „Nincs olyan merev szakszervezet, mint Hollywoodban. Ha szüksége van egy további órára a lövöldözéshez, akkor lehetséges.” Sőt, a budapesti sokoldalúság, mint hely, vonzó tulajdonság a producer számára: „Budapestnek sok arca van … lehet Párizs, Róma … és első osztályú szállodák és éttermek választéka van a nemzetközi személyzet befogadására”-tette hozzá Tamás Pásztor.
A forgatáson túl: képzés és bővítés
Az ipar növekedésének fenntartása érdekében Magyarország új szakemberek képzésébe fektetett be.
“A filmiparnak nemcsak a legkiválóbb létesítményekre, hanem a magasan képzett tehetségekre is szükség van. Magyarországon egy képzési programot hoztunk létre a budapesti Dráma és Film Egyetemen, ahol a hallgatók olyan élvonalbeli technológiával tanulnak, mint a virtuális háttér és a digitális világítás tervezése”-mondta Káel.
Az ország a posztprodukcióba és a filmzenebe is befektetett. “A hajtások vonzása nem elég. Azt akarjuk, hogy Magyarország teljes értékű csomópont legyen, a gyártástól a poszt-produkcióig és a filmzenéig. Nagyszerű példa az, hogy Francis Ford Coppola” Megalopolis “hangzása itt került.”-tette hozzá Káel.
Egy másik fronton a magyar animáció továbbra is megalapozza magát. “2025 -ben ünnepeljük a magyar animációt 111 évet, és az Annecy Fesztivál vendégvidéke lesz” – jegyezte meg a CSABA.
A magyar mozi kihívásai és jövője
Sikere ellenére az iparág növekedése kihívásokkal néz szembe. Az egyik legnagyobb az adókedvezményes modell fenntarthatósága.
„A korlát az állami költségvetés: Minden árengedmény -dollár adókból származik. Ha több projekt érkezik, akkor a visszatérítési idő (most 200 nap) növekszik. Meg kell győznünk a kormányt, hogy az itt több befektetés értékesebb, mint az akkumulátorgyárakban” – figyelmeztette Tamás Csutak.
A finanszírozáson túl az iparnak alkalmazkodnia kell a technológiai változásokhoz is. A mesterséges intelligencia az egyik tényező, amely átalakítja az ágazatot, és Magyarország nem akarja, hogy elmaradjon.
“A mesterséges intelligencia már megváltoztatja az iparágot, különösen az animáció és a vizuális effektusok területén. Magyarországon készen állunk arra, hogy ezeket az eszközöket integráljuk a filmgyártásba. Nem látjuk az AI -t fenyegetésnek, hanem lehetőségnek, hogy javítsuk képességeinket, és még versenyképesebbek legyünk” – mondta Káel.
De a technológia nemcsak a termelésben, hanem a disztribúcióban is szerepet játszik. Az egyik függőben lévő kihívás az, hogy a magyar mozit szélesebb közönséghez hozza.
“Az egyik kihívás, amellyel szembesülünk, a filmjeink eloszlása az Európai Unióban. Ezért fejlesztettünk ki egy nemzeti streaming platformot, a Filmio -t, és ötletünk az, hogy kibővítsük azt Közép -Európában. Azt akarjuk, hogy a magyar mozi ne csak itt készüljenek, hanem a megfelelő közönség elérése érdekében is.”
A jövőbeli tervek túlmutatnak a stúdiók forgatásán is. Az Astra Filmland már ambiciózus projektekkel rendelkezik. “Astra Filmlandnek hívjuk … Sok tervünk van, hogy ne csak stúdiókat, hangzásokat és műhelyeket kínáljunk, hanem szolgáltatásokat is. Azt tervezzük, hogy egy élelmiszerbíróságot, egy bevásárlóközpontot építünk … alapvetően egy filmváros” – mondta Tamás Pásztor.
Néhány legújabb projekt, amely a Magyarországot választotta produkciójukhoz: „A brutalista” a jelenetek egy részét a Korda Studios -ban és az egész Budapesten forgatta; „A szórakoztató rendszer nem működik” – jelenleg az országban készítik a Keanu Reeves és Kirsten Dunst főszereplőjének közelgő Satirical filmjét, amelynek főszereplője Keanu Reeves és Kirsten Dunst főszerepet játszik; James Vanderbilt „Nürnberg” című filmje, amelyben Russell Crowe és Rami Malek szerepel, szintén kulcsfontosságú jeleneteket forgatott Budapesten; Míg a „most már látsz engem 3” és a Sky új sorozata, az „Amadeus”, kihasználta a Magyarország sokoldalú stúdió -infrastruktúráját és helyét. A helyi fronton az Oscar-győztes Lászó Nemes befejezte az „Orphan” című dráma forgatását a forradalom utáni Budapesten, és várhatóan az őszi filmfesztiválokon.
A jövőre nézve számos nemzetközi produkciót már terveznek lőni Magyarországon az elkövetkező hónapokban. Noha az NDA -k miatt sok részlet továbbra is bizalmas, a helyi iparági szakemberek biztosítják, hogy a 2024 -es és 2025 -es stúdió foglalások „forgalmasabbak, mint valaha.
“Régebben helyeket árusítottunk; most stúdiókat árusítunk. Az olyan projektek, mint a” Dune “vagy a Netflix sorozat, itt vannak forgatva, mert technológiánk és csapataink vannak. Csak 2-3 napig használnak külsõket; a többi a LED-es képernyõkkel ellátott hanghatásokon történik”-mondta Tamás Csutak.
A magyar mozi nemcsak az iparág jelenének része, hanem a jövője is. És minden új produkcióval, amely otthonát választja, a „Duna hollywood” továbbra is megerősíti a globális mozi egyik nagyszerű játékosa.