A miniszterelnök szokásos heti rádióinterjújában elmondta, hogy az európai gazdaság egésze stagnált, és az Európai Unió tagjaként Magyarország a gazdaság része volt.
Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta a Kossuth Radio -nak, hogy nem akarja feladni a „A 2025 -re kitűzött célokat”, hozzátéve, hogy bár kormánya tisztában volt a várható GDP növekedési ütemével, a Parlament továbbra is „a legnagyobb adócsökkentést” fogadta el.
Arra a kérdésre, hogy miért volt az első negyedévi GDP-növekedés elvárásokra, Orbán miniszterelnök a szokásos heti rádióinterjújában elmondta, hogy az európai gazdaság egésze stagnált, és az Európai Unió tagjaként Magyarország a gazdaság része volt.
Orbán miniszterelnök megjegyezte, hogy Ausztria növekedési üteme még alacsonyabb volt, mint Magyarország, „de a németek is megegyeznek velünk”. Azt mondta, hogy az országok, amelyek szorosabban kapcsolódnak a német gazdasághoz, azok, amelyek általában problémákkal szembesültek, hozzátéve, hogy bár az európai gazdaság gyengébb volt, „a háború és az Ukrajnába küldött pénz miatt”, nem szabad azt mondani, hogy „a gazdasági adatokat az ellenőrzésen kívüli okoknak kell tulajdonítani”.
“Mert ha elkezdjük ezeket a magyarázatokat adni – amelyek egyébként igazak -, akkor elveszítjük a cselekvési képességünket” – mondta Orbán miniszterelnök. “Tehát az, ami valójában érdekel, nem az az oka, hogy mi is sikeresek leszünk, hogyan érjük el a 2025 -re kitűzött célokat.”
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy nem akarja feladni a kormány által az idei évre kitűzött célokat. Ezért mondta, hogy bár tudták a várható GDP növekedési ütemét, a Parlament továbbra is „Európában a legnagyobb adócsökkentést” fogadta el.
“Ezek a szegény európai vezetők eddig 140 milliárd eurót küldtek Ukrajnába” – mondta. Hozzátette, hogy ha ez a pénz még mindig az európai gazdaságban lenne, az EU inkább növekedést fog látni, mint stagnálni.
Orbán miniszterelnök azonban megjegyezte, hogy a magyar parlamente elfogadta az „Európa legnagyobb adócsökkentési rendszerét”, amely magában foglalja az anyák adókedvezményeit.
Orbán miniszterelnök megjegyezte, hogy októberben egy élethosszig tartó személyi jövedelemadó mentességet vezetnek be három gyermekes anyák számára, míg a 40 év alatti kettő anyák január 1-jétől mentesülnek a jövedelemadó fizetésétől. A gödör mentességet az 50 év alatti anyák számára is bevezetik, és a gyermekek 60 év alatti részét követik, és az anyáknak a legkevésbé lesznek, és az anyák lesznek, és az anyáknak az lesz, hogy az anyáknak megélhessünk, és az anyáknak meg fogják követni, hogy az anyák pedig az utakhoz kapcsolódjanak. Mentesség a személyi jövedelemadó fizetésétől ” – mondta.
Orbán miniszterelnök azt is elmondta, hogy 1400 milliárd forrás (3,5 milliárd euró) erőforrások álltak rendelkezésre a vállalkozások számára a Demjan Sandor program keretében a kkv -k méretezésére.
Időközben azt mondta, hogy elengedhetetlen az Ukrajna EU -hoz való csatlakozásának megakadályozása, azzal érvelve, hogy csődbe veszi a magyar gazdaságot. “Felejtsük el a történeteket. Ukrajnát be akarják ismerni az EU -ba. Brüsszel a Tisza -pártdal együtt. Ez csődbe venné a magyar gazdaságot. Ezt meg lehet akadályozni és meg kell akadályozni” – mondta a miniszterelnök az interjú után a Facebookon.
Megjegyezve, hogy a kormány az ukrán EU -csatlakozásról folytatott folyamatban lévő népszavazást, Orban azt mondta, hogy az ügyben szavazás ideje „nem egyszer, de itt és most”.
Orbán miniszterelnök elmondta, hogy az Európai Néppárt vezetője és az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy 2030-ig Ukrajnát akarják behozni a blokkba. Az EPP-tette hozzá-szintén felszólította Ukrajna csatlakozásának gyors nyomon követését. – Felejtsd el az összes történetet, amely azt állítja, hogy ezt egyszer meg akarják csinálni [Ukraine] Készen áll, erről nem erről szól. Arról szól, hogy a lehető leggyorsabban be akarják ismerni Ukrajnát ” – mondta.
Orbán miniszterelnök elmondta, hogy ha vannak olyan adatok, amelyek azt mutatták, hogy az ilyen megnövekedés megéri Magyarországot, akkor az Ukrajna csatlakozását támogatja. “De ma vannak olyan országok, akiknek megéri, mert nagyvállalataik ott vannak Ukrajnában, és vannak olyanok, akiknek költséges lenne.”
„Rossz oldalon vagyunk, mert ez fizetne nekünk, csődbe kerülnénk, tehát nem támogatom [Ukraine’s] A tagság ” – mondta a miniszterelnök, megjegyezve, hogy ez a kérdés a népszavazást Magyarországon fontosabbá tette.
Azt mondta, hogy az Ukrajna EU-tagságának gyors nyomon követése „téves és káros politika”, amelyet még meg lehet állítani: “De amikor két-három év alatt a végső döntés meghozatalának küszöbén állunk, nagyon nehéz lesz ezt megtenni.”
“Egy már lendületet kapott gép sokkal nehezebb abbahagyni, mint megakadályozni, hogy lendületet kapjon” – mondta Orbán miniszterelnök. “Itt az ideje, hogy kinyissa nemcsak a magyarok szemét, hanem az európai országok állampolgárának szemét is, akik hasonló helyzetben vannak.” A miniszterelnök kijelentette, hogy „tucatnyi több ország” van, amelyek „elveszítik” Ukrajna EU -csatlakozását, hozzátéve, hogy ösztönözni kell őket, hogy szóljanak ki, és vezetõiket ösztönözni kell Magyarország álláspontjának visszahelyezésére, hogy „ezt megakadályozzuk”.
Eközben Orbán miniszterelnök azt mondta, hogy az ukrán háború eddig 20 milliárd euróba került, és ha ez a pénz még mindig az európai gazdaságban lenne, akkor magasabb a fejlõdési arány.
Azt mondta, hogy mindaddig, amíg Európa „visszafordítja a háborúba, és csatlakozik a béke oldalához, az egész európai gazdaság köhögni fog”. De hozzátette, hogy az európai vezetők háborút akartak, és megpróbálták akadályozni az Egyesült Államok elnökének sikeres béke -erőfeszítéseit.
“Ezt a hibát el kell ismerni, és lesz, de addig sok pénzt veszítünk” – figyelmeztette. “Fel kell ismerniük, hogy az Egyesült Államok nélkül nem tudják finanszírozni és fenntartani az ukrán hadsereget és a gazdaságot.”
Azt mondta, hogy Európában nincs „értelme”, hogy pénzt adjon Ukrajnának az Egyesült Államok nélkül, figyelmeztetve, hogy „ez csak néhány hónapig folytatódhat, de csődbe kerül”.
Azt mondta, hogy mintegy 10 milliárd euró befagyott pénzeszközöket már átadtak Magyarországnak, és felhasználták a tanárok fizetési túrázatainak jelentős részének finanszírozására. További 1000 milliárd forint érkezik ebben az évben – tette hozzá.
“Folyamatos csatában vagyunk Brüsszelrel, hogy hozzáférjünk a pénzhez, amelyre jogosultak” – mondta Orbán miniszterelnök, és hozzátette, hogy az ellenzéki Tisza párt „beismerte, hogy azon dolgoznak, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy nem sikerülünk”.
Azt mondta, hogy a Tisza Mep, Kinga Kollar „gonosz”, aki szerint „havonta 7-10 millió forintot fizet”, hogy „minden nap Brüsszelben dolgozzon, hogy megakadályozzák a nemzeti kormányt, hogy hazahozza a kórházak korszerűsítésére, utak építésére, a vasútok fejlesztésére és a közszolgáltatások minőségének javítására költött pénzeszközöket”.
“Ezzel megsérti a magyarokat” – mondta Orbán miniszterelnök. “Azt is tudjuk, miért” – mondta, és hozzátette, hogy Kollar azt mondta, hogy “azt akarja, hogy Magyarország sikertelen legyen, mert ez lehetővé teszi a Tisza -párt hatalomra jutását.” “Ez a Brüsszel-Tisza paktum. Ez egy tény.”
Azt mondta, hogy Tisza miatt ő és kormánya csak a Magyarországnak tartozó pénzeszközök felére jutott, és hozzátette, hogy „a Tisza -politikusok azon dolgoznak, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy ezen pénzeszközök többi részét nem tudjuk hazavinni.”
Orbán miniszterelnök azt mondta, hogy itt az ideje, hogy a magyarok „felébredjenek és rájönjenek, hogy létezik egy brüsszeli székhelyű nemzetközi erő, egy nagy háborús hálózat erőfeszítései annak biztosítása érdekében, hogy Magyarországnak olyan kormánya legyen, amely bármit megtesz, amit Brüsszel kér”.
Azt mondta, hogy az EPP vezetője Brüsszelben azt mondta, hogy „azt akarja, hogy a jelenlegi kormányt Tisza vezette báb kormány helyettesítse”.
“Ne hagyja, hogy Brüsszel megszerezze hazánkat, ne váljunk Brüsszel kolóniájává” – mondta, és figyelmeztette, hogy ennek komoly gazdasági következményei lesznek.
Orbán miniszterelnök elmondta, hogy ha egy „Brüsszel által ellenőrzött bábszabály” hatalomra kerül Magyarországon, akkor az első cselekedete a háztartási közüzemi árak felső korlátjainak megsemmisítése, a multinacionális vállalatok adózásainak eltörlése és a nemi aktivisták iskolákba engedése.
Azt mondta, hogy a fűtési szezonban egy különálló otthonban élő család 260 000 forintot fizet a fűtésért, míg Szlovákiában a törvényjavaslat 660 000 forint és Lengyelországban 860 000 forint. Azt mondta, hogy Brüsszel arra késztette Magyarországot, hogy selejtezze a háztartási közüzemi ára, de „a nemzeti kormány az emberek oldalán áll, és megtagadja ezt, mert megöli a magyar családokat”.
Orbán miniszterelnök elmondta, hogy a következő évi általános választásokon a magyarok eldöntik, hogy „Brüsszelben vagy nemzeti kormány báb kormányát akarják -e”.
Eközben azt mondta, hogy Ukrajna EU-csatlakozása alapvető kérdés a magyar politika számára, amely 10-20 évig átalakítja a következő generáció jövőjét, amelyet nem szabad megengedni. Azt mondta, hogy Tisza, az ellenzéki demokratikus koalíció és más ellenzéki pártok, kivéve hazánkat, kedvelték Ukrajna pénzügyi és katonai támogatását, valamint az EU-csatlakozás gyors nyomon követését, miközben „a nemzeti oldal ellenzi”.
Orbán miniszterelnök azt mondta, hogy mi a legfontosabb, hogy az Ukrajna kérdésében áll, és „nem adja fel a céljainkat, függetlenül attól, hogy bármiféle felszabaduljon”.
A miniszterelnök szerint ezek a célok magukban foglalják a munkavédelmet, az adócsökkentéseket, a kormány ipari fejlesztési politikájának kibővítését, a 150 új gyár létrehozásának támogatását, a kkv -k támogatását és az árak csökkentésére irányuló politikát. Azt mondta, hogy a következő szerdán tartó ülésen a kabinet el akarja dönteni a gyártott áruk árainak és a nyugdíjasok októberi bevezetésének bevezetéséről.
“Ha mindezt megtesszük, akkor a 2025 -ös rendben lesz” – mondta Orbán miniszterelnök. Megjegyezte, hogy a kormány megvitatta a 2026 -os költségvetést, és arra vár, hogy a Fiskális Tanács véleménye arról, hogy az idei alacsonyabb növekedési ráták hogyan befolyásolják a jövő évi költségvetést. Azt mondta, hogy úgy gondolja, hogy a 2026-os „háborúellenes Peace-költségvetés” ilyen körülmények között továbbra is életképes, és „2026-ban sem kell feladnunk egyetlen célunkat”.